(Reitter Ferenc terve a hajózható Duna-csatornáról, a mai Nagykörút helyére álmodva)
Miért is? A válasz egyszerű: mert nem épült meg a Reitter-csatorna.
Legutoljára tavaly ősszel teltek meg a Kétfarkú Kutyapárt holdudvarához tartozó blogok azzal a nagyívű ígérettel, hogy az MKKP választási győzelme esetén – a budai IV. Béla Energianyelő és a mobil kátyúk fejlesztéseivel párhuzamosan – megvalósítja a XIX. századi városrendezés egyik álmát, és bevezeti a Dunát a Nagykörút vonalán Pestre. Így az hajózhatóvá válna, de egyéb jóságokra is lehetőség nyílna:
„Megvalósítjuk Reitter Ferenc korábban elvetett ötletét és bevezetjük a Nagykörútra a Dunát. Az amszterdami mintára megvalósuló csatorna és lagunahálózat forradalmasítja a főváros közlekedését, az elöntött Nagykörúton garantáltan megszűnnek a dugók. Ünnepnapokon a csatornát sörrel töltjük fel.”
(forrás)
Valójában az elképzelés egykor a Kutyapárt terveinél sokkal komolyabb volt. A koncepció már a három városrész, Pest, Buda és Óbuda 1873-történt egyesítését megelőzően létrejött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1868-ban kifejezte igényét a rohamosan növekvő népességű városok rendezésére, a kialakuló új (és tegyük hozzá: meglehetősen rendezetlen) külvárosok, valamint a városmag valódi kapcsolatának megteremtésére. A rendezést, a városegyesítést előkészítő tervek sorában született meg Reitter Ferenc mérnöknek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának szakosztályfőnökének íróasztalán a körút terve, melynek leendő útvonalát (nyomvonalát) mélységi-természeti adottságok jelölték ki. A körút nyomvonala mélyebben fekszik, ennek pedig az az oka, hogy egykor ott folyó Duna-ág húzódott, tehát Reitter a ma már kissé ködevő fantazmagóriának tűnő hajózható csatorna tervét nem az ujjából szopta, hanem gravitációs elvek alapján a valaha létezett Duna-ágat akarta restaurálni. – Iszonyatos költségekkel.
A csatorna tehát nem valósult meg, így a Palotanegyednek sincs külön kikötője, nem lehet pl. a Krúdy sörözőből átmenni a Corvintetőre csónakon, némi velencei életérzéssel. Sebaj, azért valamelyest kárpótol az éjjel-nappal járó hatos villamos.
