2011. június 8-án, szerdán ismét cigánypasztorációs műhely a jezsuita Párbeszéd Házában, a Palotanegyeden (Horánszky u. 20.). A február óta tartó, most befejeződő rendezvénysorozat ritka, példaértékű beszédmódot képvisel; alkalmain szociális munkások, mindennapjaikat a cigánypasztorációnak szentelő papok szólalnak fel, akik elsősorban saját példájukkal mutatnak utat a cigány és nem cigány népesség együttéléséhez. Szerdán 18 órától Gergely Dezső rashaj, szociális munkás előadása hallgatható meg.
Gergely Dezső lelkipásztori segítő, az Amari Sunto Márija Cigánymissziós Alapítvány első embere; nem cigány, mégis Magyarország első és egyetlen cigány rasaja, azaz lelki vezetője. Kevesen foglalkoztak Magyarországon annyit roma-gondozással, neveléssel, mint Gergely. Előadásának témája a cigánypasztoráció kezdete a fővárosban az 1960-as évektől.
A rendezvény és a műhely vezetője Hofher József jezsuita szerzetes. Alább tőle idézünk pár sornyi gondolatot a cigánykérdésről.
„Szögezzük le, hogy én csak evangéliumi alapokon látom lehetségesnek a helyzet megoldását. Eleve rossz és nem keresztényi szemlélet, amikor méricskélek. Amikor táblázatba foglalom, hogy ennyi magyar áldozat van és ennyi cigány, majd ebből következtetéseket vonok le. Ez rossz módszer. Az átütő lépést a keresztény egyházak meg tudják tenni – ha akarják. Nem pályázati pénzeken múlik, hogy változás legyen, hanem a hozzáálláson. Láttuk: a kevésbé támogatott projektek is nagyon hatékonyak tudnak lenni, mert ott együttérzés van az emberekben, és tapasztalati útról származó elkötelezettség. Őszinte érdeklődés és szeretet. De mondom, a sztereotípiáink lenyelése, a cigányság felemelése nem fájdalommentes folyamat! Olyan helyzet alakult ki Magyarországon, ami csak rengeteg áldozattal oldható meg. Csak olyan emberek tudnak ebben igazán részt venni, akik valamilyen magasabb szinten állnak, mint ami erre a fogyasztói társadalomra jellemző. Nem a pálya széléről kell nézni és bekiabálni, hogy mit kellene tenni. Még ha valaki nem is képes arra, hogy közvetlenül odaálljon és csinálja, valamilyen támogatást adhat. Közösségekre, holdudvarokra van szükség. Belső elkötelezettség szükséges, minden egyéb technikai kérdés.”
